Gondolatok...
...Minden egyes nap, mikor elgondolkodom az élet rögös útján...Könnyek között megtörve várom a holnapot...hátha jobb lesz,hátha valami csoda folytán megváltozik az életem. Sokan mondják..nem a sült galambot kell várni,mert nem fog a szádba repülni. De én nem vártam...sosem vártam arra hogy az élet és a sors megoldja helyettem a gondokat.De mikor mindent de mindent megteszel az érdekében hogy kiegyensúlyozott legyen az életed...és még két kis élet vár arra hogy a rendszer végre beálljon az életetekbe.És nem történik semmi...jön valami átkozott sötét alak..és amit felépítesz pillanatok töredéke alatt lerombolja. Mikor távozásra utasítod..elmegy mintha megértené..majd újra felbukkan és azt a minimális biztonságot amit felépítettél...darabokra töri ...Ilyenkor érzem a kilátástalanságot, a tehetetlenséget..és ilyenkor akarnám feladni... de ott az előbb megemlített két kis élet akiről gondoskodni kell, biztonságban tudni őket,és megtanítani arra hogy nem minden arany ami fénylik.. és két lábon kell állni a földön,ahhoz hogy álmodhass!! Egyszer azt mondták nekem... kívánhatok az est hajnal csillagtól,de csak akkor válik valóra ha segítek a csillagnak és minden erőmmel azon leszek hogy megvalósíthassa!!! Sok mindent elértem mr az életben...amire büszke vagyok. Viszont a 2019-es évem eddig a legszörnyűbb....eddigi életem során. Tartottam egy nagy takarítást az engem körbevevő légkörben.. kiderült néhány "jó barátról", hogy csak addig voltam jó míg a bankszámlám fedezte a kis költségeiket! Kiderült némelyik jó akarómról, hogy valójában egy fikarcnyi jót sem adna nekem..csak rosszat. Pár rossz akaróm megismert és rájött mennyire értékes a lelkem. Sokan félre ismernek,félre informálják őket, vagy épp pont rossz passzban kapnak el. De mikor leülnek velem és megtudják mit miért teszek vagy épp hogyan.Rájönnek nem is vagyok annyira szörnyű mint amilyennek hittek. Tudjátok mikor elveszted azt a maradék icike-picike önbizalmat ami esetlegesen megmaradt akkor válik ködössé az egész élet. Mikor mindenkitől csak a megalázó, bántó,sértő, aljas megjegyzéseket kapod...és te akkor is csak mosolyogsz és emelt fővel viseled,minden egyes szónál,és mondat befejezésnél letörnek egy darabot a szívedből...majd mikor befejezték..és verik a mellüket hogy ezt jól megmondták..elvonulsz.. könnyek szánkáznak végig kipirult arcodon...csikizi az orrod és a szád szélét minden egyes lepergő könnycsepp...és elballagsz...egy olyan hittel...hogy ennél már nem lehet rosszabb...Aztán ráébredsz hogy valójában...ennél csak rosszabb lehet!!!
Bizonyára aki olvassa ezt a blogbejegyzést elgondolkodik..vajon ki az a depressziós agybajos személy aki mindezt feljegyezte... De én nem voltam mindig ilyen...Úgy gondolom,nálam pozitívabb,mosolygósabb,vidámabb ember nem nagyon volt megtalálható e nzen a piciny bolygón!! De sajnos 5 évet elvesztegettem egy olyan ember mellett aki nem hogy hozzáadott volna az életemhez...hanem inkább elvett mindent.. Mindent és még annál is többet. 2 csodás kislányt köszönhetek egy kis közreműködésének.. ezen kívül...csupán azt tette hogy elvette a boldogságom, a mosolyom,az önbecsülésem, lerombolta a maradék önbizalmam, összetörte a szívem..majd hagyta hogy az ő általa kialakított szarkupac tetejéről megpróbáljak lemászni...De tudjátok ... van egy olyan kincs némelyikünk életében hogy gyermek...Engem kettővel is megajándékozott az élet ..amiért hálás vagyok. De ez a két gyermek "akadályoz" is néhány dolgot az életben.És most nem arra gondolok ami esetleg az olvasó..jelen esetben a te fejedben megfordul..hogy nehéz párkapcsolatot kialakítani... bár az sem egyszerű sőt jelenleg számomra lehetetlennek tűnik. De én arra gondolok hogy ahhoz hogy előrébb jussak, dolgoznom kell, minden egyes napot végig küzdeni a jobb élet érdekében. Aztán mikor minden jól alakul bemész mosolyogva a munkahelyedre,elkezdesz dolgozni elmész a gyerekekért hazaviszed őket, lefekszetek és ez így történik minden nap..Majd jön egy vírus, egy betegség, és te nem tudsz bemenni a munkahelyedre mert nincs kire hagyni a két kis angyalkát,és csak ANYA tud erőt adni a gyógyuláshoz.Akkor összeomlik minden. Újra jön a kilátástalanság....
Mindig ahogy elhiszem hogy most már minden rendben lesz...történik valami...
És egyre inkább azt érzem , hogy el kell fogadjam a sorsom..és ez egy ilyen időszak..mert mint említettem,bármit teszek és bárhogyan...soha semmi sem változik!!!